Kék szemű macskát bármi áron?

Nem csak a fehér és a színjegyes macskák lehetnek kék szeműek, hanem a színes bundájúak is. Népszerűségük felfelé tör. Van-e ennek veszélye, hátránya?

A kék szemű macskákat mindig is nagy érdeklődés és rajongás övezte mind a tenyésztők, mind pedig a társállattartók részéről. Kék szemszínt többféle mutáció is kialakíthat. Ezek közül régóta ismertek a kék szemű fehér macskák, a színjegyes (colourpoint) kék szeműek (például a sziámi, ragdoll, himalája perzsa fajták) és az albínó macskák. A domináns kék szem mutáció (angolul Dominant Blue Eyes, DBE) felfedezése előtt sokak számára elképzelhetetlen volt, hogy színes bundájú, egyszínű (nem tarka) macska is lehet kék szemű.

Mitől függ a szem színe?

A szem színét az íriszben található pigmenttermelő sejtek, melanocyták működése határozza meg. A macskakölykök szeme 7-12 napos kor között nyílik ki, ekkor az írisz színe még minden kölyök esetében kék. A kiscicák szeme 6-8 hetes korukig kék, mert az íriszeik ekkor még nem tartalmaznak elég melanint. Körülbelül 7 hetes korukra termelődik annyi melanin az íriszben, hogy megjelenik a valódi szemszín, mely legkésőbb 5 hónapos kor után már nem változik. Általánosságban elmondható, hogy a színjegyes macskáknak, illetve a recesszív albínóknak marad felnőtt korukban is kék a szemük. A domináns fehér (W génnel rendelkező) macskáknak lehet kék, vagy felemás, ha a melaninhiány a szem íriszét is érinti. Minden egyéb esetben a macskák szeme zöld, arany-vagy rézsárga és ezek különböző árnyalatai lehetnek, melyről a standard általában külön szól az egyes fajták leírásaiban.

Hogyan alakul ki a kék szem?

A kék szemszínnek alapvetően kétféle, régóta ismert háttere van. Az egyik a colourpoint macskák kék szemszíne. Esetükben a ,,cs" nem teljes színtelítettséget, köznapi nevén színjegyes bundát létrehozó gén van jelen, ehhez kapcsolódik a kék szemszín, mely ragyogó, mélykék. Mivel a ,,cs" recesszíven öröklődik, csak akkor jelenik meg, ha az állat mindkét szülőjétől ezt örökli. Legismertebb képviselőjük a sziámi macska. A nem teljes színtelítettség közvetlen összefüggésben lehet azzal a jelenséggel, hogy a látóidegek száma kevesebb. Az agy próbálja kijavítani a képet, amit a szem felfog, ennek eredményeképpen sok colourpoint macska kancsal. A kancsal egyedeket ki kell zárni a tenyésztésből. A másik leggyakoribb kék szem, a fehér bundájú macskák kék szeme. A fehér színt alapvetően két mutáció alakíthatja ki. Az albínó fehér szín a teljes színerőhöz (C) képest receszíven öröklődik. A cc genotípusú macskáknak a szeme is pigmenthiányos (piros). A ca ca albínó macskák szeme halványkék. A domináns fehér (W) színt elegendő egyik szülőtől örökölni és megjelenik az utódban. Macskák esetében ez utóbbi fehér szín a gyakoribb. Az embrionális fejlődés során a neurális taréj működésében zavar keletkezik, ezért a pigmenttermelő sejtek nem egyformán oszlanak el a bőrben (foltozottság), vagy egyáltalán nem jutnak a bőrbe, így a pigmentek nélküli szőrszálakat fehérnek látjuk. A szembe szintén csökkent mennyiségű melanin jut, így kék színű lesz az írisz. A belső fül fejlődése is zavart szenvedhet, így felléphet süketség is, de a süketség és a kék szemszín nem minden domináns fehér macska esetében jelentkezik együttesen. A domináns fehér macska szemszíne jellemzően kék, sárga, zöld vagy felemás. Annak, hogy nem minden domináns fehér macska szeme kék, az is lehet az oka, hogy az írisz nem csak a pigmentképző sejtek vándorlásával juthat pigmentekhez, hanem a recehártyáról is. A felemás szeműeknél nem ritkán csak a kék szem oldali hallószerv az érintett, de a sárga szemű fehér macskák is lehetnek süketek. Fehér kék szemű macskákon tenyésztésbevétel előtt szükséges elvégezni a BAER tesztet, mely során egy speciális eszköz segítségével a hallóközpontban keltett elektromos hullámok mérésével és rögzítésével megállapítható a halláskárosodás jellege, mértéke. Ha a BAER teszt halláskárosodást mutat ki, a macskát nem szabad tenyésztésbe vonni. Csökkenthető a süketség előfordulása, ha a fehér macskákat csak egyszínűekkel párosítják.

A leírtak alapján látható, hogy a szem színe genetikailag összefügg a szőrzet színével és hogy a tetszetős kék szem egészségügyi problémákat hozhat magával, melyekre a tenyésztésben figyelni kell.

Színes bundájú kék szemű macskák-DBE mutáció

Az 1900-as évek eleje-közepétől vannak feljegyzések földrajzilag eltérő helyeken előfordult színes, például fekete, vagy cirmos bundájú macskákról, melyeknek kék szeme volt. Egy részük nem fajtatiszta, kedvtelésből tartott macska volt, nem vonták őket tenyésztési programba, feledésbe merültek. Az orosz Altaj régióban a 90'-es évek végén találtak gazdátlan kék szemű macskákat és tenyésztésbe vonták őket azzal a céllal, hogy egy kék szemű fajtát hozzanak létre. Az Altai kék szem mutáció dominánsan öröklődik és a feltételezések szerint a fehér foltosodást okozó gén egyik ,,leggyengébb" változatával van kapcsolatban. Tehát ezek a macskák mégsem teljesen egyszínűek, csak úgy tűnnek, mert a gén hiányos penetranciája miatt a fehér szín csak néhány fehér szőrszál, vagy egy alig látható fehér folt formájában jelenik meg. Előfordul, hogy a talppárnán egy rózsaszín lábujj, vagy az orrtükrön egy rózsaszínes terület utal arra, hogy rendelkezik valamennyi fehér színnel. A homozigóta DBE kék szemű macskák süketek és nagy mennyiségű fehér szín jelenik meg a bundában, ezért a kék és felemás szemű Altai macskákat nem kékszemű, hanem lehetőleg zöld szemű macskákkal kell párosítani. Mára kidolgozták az Altai fajtastandardjét, mely révén elkülönül a hasonló kék szem mutációval rendelkező ukrán topáztól. A topáz fajtát Iryna Merzlenko kezdte el kialakítani Ukrajnában 2016-ban. Az Altaihoz hasonlóan a homozigóták többsége süket és sok esetben életképtelen volt.

A 2010-es évektől több, már régóta ismert fajta, például brit, Maine Coon stb. tenyészetben jelen vannak DBE szemű macskák. Még nem elérhető genetikai teszt, amivel kimutatható, hogy a DBE-t konkrétan melyik mutáció hozta létre. Valószínűleg több mutáció is kialakíthatja, ezért a különböző fajtákban megjelent DBE-t el kell különíteni egymástól, például Altáj-DBE, Barnaul-DBE, ausztrál-DBE, ismeretlen DBE stb., nem szabad őket egymással keresztezni.

DBE macskák a tenyésztésben

Ma, főként külföldön több tenyészetben is elérhetőek DBE macskák, a fajtákba ukrán topáz, altaj, vagy ismeretlen domináns kék szemű macskák segítségével vitték be a DBE gént, de van olyan állomány, ahol a tenyésztő állítása szerint ,,de novo", újonnan alakult ki. Léteznek DBE Maine Coonok, szfinxek, perzsák, brit macskák stb. A tenyésztőket az új változatok iránti érdeklődés és a sokszínűség megteremtésének igénye tereli abba az irányba, hogy bevigyék a DBE macskákat az állományukba. Tradicionális fajtákba új variánsokat vinni, például olyan szem- vagy bundaszínt, melyhez az adott fajtának sosem volt köze, meggondolandó a minőség fenntartásának érdekében is, másrészt a DBE-vel kapcsolatban egészségügyi aggályok merültek fel. A már meglévő fajta DBE-változatának külön nevet kell adni és nem szabad keresztezni mással a különböző eredetű variánsokat. Ha olyan macskákat párosítunk, melyeknek más és más a DBE mutációja, akkor is előfordulhat, hogy ugyanabban a fejlődési folyamatban vesznek részt és a homozigótákhoz hasonlóan egészségügyi problémákhoz, akár életképtelenséghez vezet az utódokban. Az eredeti, ősfajtától külön kell kezelni a DBE-vel rendelkező macskákat. Előfordul, hogy a DBE annyira szétterjed a fajtákban, hogy ránézésre már nem állapítható meg, hogy egy fehér foltos macska a fehér foltosság miatt kék szemű, vagy a domináns kék szem gén miatt. Erre és az egészségügyi problémákra hivatkozva nem mindegyik egyesület fogadja el bármely fajtában a DBE-s egyedeket, vagy legalábbis korlátozza a tenyésztésüket és a kiállításokon való szereplésüket. Főleg Maine Coon tenyészetekben figyelték meg, hogy sok DBE macskának furcsa kinézete van, távol ülő szemek, kevésbé látható belső szemzug és széles orrnyereg jellemzi őket. A megjelenésük leginkább a Waardenburg szindrómához hasonló és nem ritkán süketséggel jár.

Mire kell figyelni a DBE macskák tenyésztése során?

Ez nem azt jelenti, hogy a domináns kék szemű macskák tenyésztését be kellene tiltani, de van néhány tényező, amire figyelni kell. Csak olyan DBE macska vonható tenyésztésbe, melynek BAER tesztje rendben van. Homozigóta DBE egyedek nem tenyészthetők és DBE macska csak olyan macskával párosítható, mely mentes a DBE géntől. DBE macska nem párosítható fehér, fehér foltos, fehér medálos, fehér arcú vagy felemás szemű macskával. Azokat a macskákat kell előnyben részesíteni, melyek szőrzetében, talpán, orrtükrén nincsen látható fehér szín. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy bizonyos DBE mutációk esetén variábilis expressziót figyeltek meg, tehát előfordul, hogy egy macska DBE, de nem kék a szeme, hanem normál zöld vagy sárga. Ha ezeket az ún. látens DBE macskákat normálként kezelik és egy DBE egyeddel párosítják, akkor homozigóta utódok jöhetnek létre, az említett egészségügyi problémákkal. Ezért is lenne fontos további kutatásokat végezni, beazonosítani a mutációkat és genetikai teszteket létrehozni, ami kimutatja őket.

Felhasznált irodalom:

SARAH HARTWELL: Blue-eyed breeds/Dominant Blue Eye (DBE)

ELIZABETH LIPOVENKO: Reviewing the DBE gene