A BRIT RÖVIDSZŐRŰ ÉS A SKÓT LÓGÓFÜLŰ FAJTA – ahogy én látom
A brit és a skót lógófülű fajta is nagy népszerűségnek örvendenek hazánkban. Röviden összefoglalom az eredetük és magyarországi elterjedésük történetét, valamint a küllemi és jellembeli tulajdonságaikat azok alapján, amiket az elmúlt két évtizedben tapasztaltam.
A BRIT RÖVIDSZŐRŰ MACSKA:
Történet és küllem:
A brit rövidszőrű, ahogy a neve is utal rá, Angliából származó természetes fajta. Elődei angol farmmacskák voltak. A világ első macskakiállításán mutatták be őket először, 1871-ben, Londonban. A típus kedvelői összefogtak, majd a macskák alaptulajdonságait a tenyésztői munka során kezdték el olyanná formálni, amilyenek ma. Minden fajtának van standardja, leírása, melyhez igazodva próbálják fenntartani és minél megfelelőbbé tenni a tenyésztők a macskáikat. A brit macska a standard szerint nehéz, zömök, izmos felépítésű, középnagy termetű (kandúrok 5-7 kg, nőstények 4-5 kg), kerek fejű, nagy kerek szemekkel, melynek színe a bundáéval kell harmonizáljon. A fajta standardizálása és új színváltozatok meghonosítása során más fajtákat, például perzsákat is felhasználtak a tenyésztés során, ezért van az, hogy egyes rövidszőrűek hosszúszőrű génhordozók és hamarosan megjelent a brit hosszúszőrű változata. A második világháború után minden fajta száma jelentősen megcsappant, ekkor ismét keresztezésekhez folyamodtak, főként perzsához és karthauzihoz. Szinte minden színváltozatban elfogadott, a legnépszerűbbek mégis a brit kékek. Az ezüst csíkos változatot egy holland tenyészetben alakították mai formájává a '80-as években, amerikai rövidszőrű felhasználásával. Ennek eredményeképpen az ezüst macskák általában egy kicsit kisebbek és könnyebbek, mint a brit kék. Ezt korábban én a saját tenyészetemben bizonyos mértékben ellensúlyoztam a kék változat bevonásával.
Magyarországon a '90-es évek végén kezdett meghonosodni a britek tenyésztése, ekkor még főleg csak a kék, kék-fehér és az ezüst-fekete, valamint az arany-fekete márványcsíkos változatokkal foglalkoztak. Főként észak-és nyugat-európai tenyészetekből importálták az első tenyészmacskákat.
A ,,divat" hatása:
A 2000-es évek közepe-végére már komoly népszerűségnek örvendett hazánkban a fajta. Mindenki brit macskát, vagy a TV reklámból ismert ,, whiskas macskát " szeretett volna. A nagy igényt látva a fajtával foglalkozók száma is egyre növekedett. Mint mindig, amikor egy fajta ,,divattá" válik, megjelennek ennek negatív hatásai az állatra nézve. Például: gyenge küllem, rossz idegrendszer, különféle betegségek. A 2000-es évek elején, amikor ezt a fajtát megismertem, még ahhoz hasonló tartási rendszer volt a jellemző a tenyésztőknél, ahogy nálam is élnek a macskák (saját egyedi kisházak és hozzá tartozó kifutó, kis állománylétszám). A ,,divat" miatt sokan kezdtek el azért foglalkozni ezzel a fajtával, mert ,,könnyű" pénzkereseti lehetőséget láttak a macskatenyésztésben. Megjelentek a panellakások X.-ik emeletein és garázsszerű épületek kétsoros ketreceiben nyomorgatott macskatenyészetek, élükön mindenféle szaktudás nélküli tenyésztőkkel. Ezzel együtt jöttek az eddig nem ismert problémák, betegségek, például a macskák csoportokba halmozott tartása miatti FIP a kölyköknél, idegrendszeri hiányosságok, stresszérzékenység stb. Sajnos, ez a mai napig így van, gombamód alakulnak az új tenyészetek, majd az előbbi okok miatt el is tűnnek néhány éven belül. Ez más fajtáknál is így van, de szerintem ennek legjobban a brit és a skót lógófülű ,,itta meg a levét".
A jelleme:
A brit macska kedvenc cicaként könnyen tartható lakásban. Egy szakszerűen nevelt kölyök körülbelül fél éves koráig aktív, majd kicsit nyugodtabbá válik. Míg a gazdi dolgozik, a cica gond nélkül egyedül van a lakásban, nem jellemző az unalom miatti kártétel. A brit cicákat sokan közönyösnek és lustának vélik, valójában eszesek és inkább megfontolják, megéri-e a fáradozás az adott dolog miatt. Lehet, hogy sok brit nem ,,öl-macska", de igénylik a szeretetet és ki is tudják mutatni, viszont ez nevelés kérdése is. Ha a gazdinak kevés ideje van a cicára, célszerű mindjárt kettőt beszerezni, így amíg a gazda távol van, elszórakoztatják egymást a cicák. Fontos, hogy legyenek játékaik, amennyire lehetséges, legyen ingergazdag a környezetük, mert foglalkozás hiányában a brit macska könnyen apatikussá és elutasítóvá válhat.
A SKÓT LÓGÓFÜLŰ MACSKA:
Történet és küllem:
A skót lógófülű újabb fajta, mint a brit. Az 1960-es években egy skóciai farmon született egy kiscica, akinek furcsán lekonyultak a fülei. William Ross, egy helyi pásztor magához vett egy lógófülű kölyköt és bemutatta néhány kiállításon. A fajta tenyésztése ezzel kezdődött el, majd a kezdeti lelkesedést hamar lehűtötte az a felismerés, hogy a fül lehajlását okozó porcmódosulás máshol is okozhat elváltozásokat. Rájöttek, hogy ez az allél homozigóta formában egészségügyi gondot okoz és ennek elkerülése érdekében lógófülű macska csak normál, állófülűvel párosítható. Így lógófülű és hegyes fülű utódok vegyesen születnek az almokban. Normál fülű partnerként többféle fajta is részt vett a fajta kialakításában. A standardizálás során a kerek, bagolyszerű arcot részesítették előnyben, így a brit és az amerikai rövidszőrűek lettek a lógófülűek párjai. A skót lógófülű is előfordul hosszúszőrű változatban (skót felföldi, vagy highland fold). Ma a skót lógófülűektől született hegyes fülű utódokat skót állófülűként regisztrálják. Velük párosítható a skót lógófülű, természetesen csak abban az esetben, ha az állófülűek genetikailag is állófülűek és nem csak külsőleg azok.
Meglátásom szerint a fajta fiatalsága miatt és mert kialakításakor sok más fajtát felhasználtak, a skótok egy kicsit kisebbek és gyérebb szőrzetűek, mint a britek, ezért én már a kezdetektől nem skót állófülűt, hanem brit macskát alkalmazok normál fülű partnerként. Ez a megoldás az előbb említett egészségügyi okokból is a legbiztonságosabb.
A ,,divat" hatása:
A skót lógófülű népszerűsége a 2010-es évekre ért a tetőfokára. A brit rövidszőrűnél leírtakon kívül a skót lógófülűnél egyéb hibákat is elkövettek. Voltak, akik két skót lógófülűt párosítottak egymással, hogy az alomban magasabb legyen a lógófülű kölykök aránya és így jussanak nagyobb haszonhoz, mivel a lógófülűek ára általában magasabb, mint a normál fülűeké. Az ilyen almokban beteg cicák is előfordultak, így néhányak lelkesedése megtorpant a fajta iránt. Ezért fontos, hogy ha skót lógófülű cicát szeretnénk, akkor kellőképpen körbejárjuk, milyen tenyésztővel van dolgunk. Erről a problémáról bővebben ez a cikkem szól:
A jelleme:
A brit macskához képest aktívabbak, sokszor igazi mókamesterek. Szeretnek ,,Buddha-pózban" ülni. Szeretet- és törődésigényesek, ugyanakkor az egyedül töltött időt is jól viselik.